Macskat�rt�nelem

Egyiptomon t�lra nem nagyon terjedt a macskakultusz, mivel szigor�an megb�ntett�k azokat, akik k�lf�ldre csemp�szt�k pr�b�lt�k csemp�szni a szentnek tekintett �llatokat. A macsk�k isten�t�se a g�r�g Ptolemaiosz-dinasztia hatalomra jut�s�val kezdett feled�sbe mer�lni, v�glegesen azonban csak az I. sz�zadban, a r�mai uralom alatt t�nt el. A g�r�g�k ugyanis a macsk�kkal szemben a szelid�tett g�r�nyeket r�szes�tett�k el�nyben, �ket tartott�k az egerek elleni vad�szatra is.
A r�maiak is hasonl�an j�rtak el, amire r�szint az is bizony�t�k, hogy Pompejiben sem tal�ltak macskatetemekre. A IV. sz�zadra azonban a R�mai Birodalomban is elterjedtek a cic�k, �s Eur�pa germ�n n�pei k�r�ben nagy tiszteletnek is �rvendtek - Frey�nak, a szerelem �s anyas�g istenn�j�nek szimb�luma ugyancsak a macska volt.
T�bb�-kev�sb� a T�vol-Keleten is szerett�k a macsk�kat, noha a buddhista tanok azt �ll�tj�k, hogy a macsk�knak nincs bej�r�suk a mennybe, mivel egyik�k sem seg�tett Buddh�nak. Ennek ellen�re �gy t�nik, nem minden buddhista csoport van ezen az �ll�sponton, ugyanis vannak, amelyek tagjai pozit�van �rt�kelik a macsk�k szerep�t. Egy legenda szerint a Birman macskafajta �ppen egy templomb�l sz�rmazik, mik�nt a H�vogat� Macska is, amely �ll�t�lag szerencs�t hoz. E legenda szerint egy szeg�ny templomban a papok mellett lakott egy macska is. Egy sz�p napon gazdag szamur�jok vonultak az �ton. A macska odament hozz�juk �s h�vogatta �ket, �k megfogadt�k a macska invit�l�s�t, �gy r�tal�ltak a templomra, amelyet azut�n b�s�ges p�nzadom�nyban r�szes�tett�k. Az �si K�n�ban j�t�kony �llatnak tartott�k, mivel a gabon�t puszt�t� egerek ellens�ge, vagyis az ember megb�zhat� seg�t�t�rsa. Azok az �kori n�pek, amelyek nem ismert�k a macsk�kat, azok nagyobb rokonait, a pum�t, a leop�rdot, a tigrist, az oroszl�nt �s a gep�rdot isten�tett�k.

Eur�pa cic�i

 �ld�z�ttek, ember-t�kr�k

A cic�kkal szembeni b�n�sm�d a k�z�pkor k�s�bbi sz�zadaiban �s az �jkorban sem v�ltozott l�nyegesebben. Mivel kor�bban a macsk�k a pog�ny istens�gek szent �llatai voltak, ez�rt a kereszt�ny egyh�zak �ld�zt�k �ket, 1484-ben VIII. Ince p�pa az "�rd�ggel sz�vetkez�, pog�ny �llatoknak" min�s�tette a cic�kat, ez�rt az emberek egy r�sze bajok eset�n a titokzatos macsk�kat tette felel�ss�. �nnapnapokon templomtoronyb�l haj�tott�k le �ket, forr� v�zbe fojtott�k, k�nozt�k �ket. Sokszor azonban az�rt gyilkolt�k �ket, mert var�zser�t tulajdon�tottak nekik. A h�zak bej�rata el� az�rt �stak el macskafarkot, mert �gy v�lt�k, hogy t�vol tartja a lka�kat a betegs�gekt�l. Az �rpaliszt �s macskav�r kever�kek�nt k�sz�lt ken�cs�t a viszketegs�g ellenszerek�nt tartott�k sz�mon, a sz�r�tott macskam�jat viszont a h�lyagk� kezel�s�re tartott�k alkalmasnak.
A XVII. sz�zadban a macsk�kat egyenesen a boszork�nyok rokonainak tartott�k, ez�rt gazd�j�val egy�tt �ld�zt�k. Mivel a macska teste rendk�v�l hajl�kony, j�r�sa pedig nesztelen, �gy sokan a n�i testre asszoci�ltak a macsk�k kapcs�n, amit tov�bb er�s�tett kisz�m�thatatlan �s kiismerhetetlen, d�moni term�szete (dorombol� macska, mely v�ratlanul kimereszti karmait) (v�. Baudlaire: A macska; Bulgakov: A Mester �s Margarita). A reform�ci� idej�n Londonban a protest�nsok megborotv�ltak egy macsk�t, hogy az a katolikus papra hasonl�tson, majd miseruh�ba �lt�ztett�k, �s a hivatalos veszt�helyen felakasztott�k. Mint a fentiekben is l�thattuk, a macsk�k nem egyszer�en �llatok, hanem iolyan ritu�lis �rt�kkel rendelkez� l�nyek, amelyek az emberis�g t�rt�net�ben mindig is fontos szerepet j�tszottak.
Sajnos a t�rt�netnek, t�rt�nelemnek a ritu�lis macskagyilkoss�gok is a r�sz�t k�pezt�k. Tal�n itt az ideje, hogy tanuljunk a t�rt�nelemb�l, hisz a macsk�k ritu�lis �rtelemben m�r nem is �nmagukat szimboliz�lj�k, hanem a t�rsas egy�tt�l�s egyes vet�leteit.