(Th�ophile Gautier: Konstantin�poly, 1853)

Hab�r a nagy francia �r� minden szava igaz, sorai m�gis a meglehetõsen naiv �s r�szleteket nem ismerõ eur�pai szeml�let�t t�kr�zik. F�ldr�sz�nk nyugati fel�ben hajlamosak voltak mindig is hinni: a szult�nok h�reme f�keveszett szexorgi�k sz�nhelye. Az oda hurcolt asszonyok pedig egyetlen embernek, a t�r�k szult�nnak voltak kiszolg�ltatva, �s ott valamilyen borzongat�an titkos, de a k�pzeletet erõsen foglalkoztat� dolog t�rt�nt az asszonyokkal.

Igaz, val�ban t�rt�nt vel�k egy s m�s. Ebbe pr�b�l betekint�st adni k�tr�szes �ssze�ll�t�sunk.

Az arab - �s �ltal�ban a mohamed�n - orsz�gokban a t�bbnejûs�get m�r 'Mohamed pr�f�ta' enged�lyezte a hetedik sz�zadban. Ennek a szok�snak elsõsorban nem szexu�lis alapja �s indoka volt. Abban az idõben azon a vid�ken sokkal kevesebb f�rfi �lt, mint nõ, a t�bbnejûs�ggel teh�t �ppen a n�pszaporulatot akart�k seg�teni.

N�h�ny helyen m�g ma is enged�lyezett �letforma, de r�gen is �s ma is csak az �lhet vele, aki k�pes is eltartani egyn�l t�bb feles�get.

H�reme nemcsak a szult�nnak volt. Minden gazdagabb uralkod�, �llami tisztviselõ, j�m�d� kereskedõ, f�ldbirtokos is tarthatott t�bb asszonyt. De am�g az egyszerûbb gazdagnak csak n�gyet enged�lyeztek egyszerre, addig az uralkod� sz�m�ra nem volt felsõ hat�ra annak, hogy h�ny nõt tartott maga k�r�l. Hites feles�ge az�rt neki is csak n�gy lehetett, a t�bbi asszonyt egyszerûen �gyasnak nevezt�k.

A gyõzelmes 'II. Mehmed, akit H�d�t� elõn�vvel illettek, elvette Biz�ncot a kereszt�nyektõl (1453. m�jus 29-�n), �s erõs t�r�k �llamot form�lt a megszerzett f�ld�n. Arra t�rekedett, hogy a vil�g legnagyobb uralkod�ja legyen, vagyis el�rje az ide�lis �llapotot: csak egyetlen t�rv�nynek kelljen engedelmeskedni - a saj�tj�nak. Becs�let�re legyen mondva, nem rombolt le semmit a megh�d�tott v�rosban, m�g a szent�lyeket is meghagyta. Igaz, azok mecsett� "v�ltoztak". Az Aranyszarv-�b�l egyik kicsiny, h�romsz�g alak� f�lsziget�n �p�ttette fel a szult�ni udvart, amely igazi v�ros lett a v�rosban.

H�t dombon emelkedett, s egy idõben csaknem akkora volt, mint R�ma. A palot�hoz k�zel, a tengerparton fel�p�ttette a h�remk�nt is szolg�l�, mindenki elõl t�k�letesen elz�rt v�rosr�szt, amit saraynak, eur�paiasan 'szer�jnak' neveztek.

A j�kora v�rfal a tenger felõl �pp�gy megv�dte a szer�jt, mint a sz�razf�ld felõl, bel�l pedig �reg f�k adtak �rnyas ligetet. Az egykori biz�nci v�r hely�n sz�mos pavilon, �p�let, f�rdõ, sõt m�g k�nyvt�r is helyet kapott.

A h�remv�rosnak ugyan huszonegy kapuja volt, de mindegyiket csak felsõbb parancsra volt szabad kinyitni.

A ter�let rekonstru�lt t�rk�p�t b�ng�szve ilyen helymegjel�l�sek tal�lhat�k: a fekete bõrû eunuchok õrhelye, a birodalmi hercegek iskol�ja, a kincst�rnoknõ szob�ja, a h�rem mosod�ja, az �pol�nõ lak�sa, h�remk�rh�z, a szult�n anyj�nak eb�dlõje, rabszolganõk f�rdõje, hercegek b�rt�ne.

Hogy mik�nt ker�lt a h�rembe b�rt�n, m�ghozz� hercegeknek?

�me a magyar�zat:

A szult�nnak - �ppen a h�rembõl eredõen - mindig sokkal t�bb ut�dja lett, mint amennyire a tr�n�r�kl�s biztos�t�sa �rdek�ben sz�ks�g volt. �gy azt�n sok volt a "f�l�sleges ut�d". Az iszl�m orsz�gokban pedig a "f�l�sleges szem�lyeket" egyszerûen eltett�k l�b al�l. �gy ha az elsõsz�l�tt fi� tr�nra ker�lt, szinte term�szetes volt sz�m�ra, hogy az �ccseit �s f�ltestv�reit meg�lesse, vagy jobb esetben b�rt�nbe z�rassa õket mint sz�ba j�hetõ esetleges tr�nk�vetelõket. Nekik �p�lt a t�rk�pen m�ig felt�ntetett hercegek b�rt�ne.

A szult�nfiak a h�remben nevelkedtek, asszonyok �s eunuchok t�rsas�g�ban. A k�lvil�gr�l nem sokat tudtak, �s r�luk se igen tudott a vil�g. �gy azt�n nem is igen der�lt ki, ha valamelyik meghalt.

AZ ELSÕ ASSZONY TEKINT�LYE

A h�remv�ros nem csup�n a szult�n feles�geinek szolg�lt lak�hely�l. A kis v�rosk�ban volt k�rh�z, sz�mtalan katonai õrhely, kisebb laktanya, rengeteg hely a rabszolg�knak �s m�s kiszolg�l� szem�lyzetnek, de ott volt a saj�t kincst�r, sõt t�bb k�nyvt�r (ezeket a k�sõbbi szult�nok alap�tott�k az idõk sor�n). Ott �lt a mindenkori szult�n anyja �s elsõ feles�ge - nekik igen kiv�telezett helyzet�k volt a h�remben. K�l�n h�zban laktak, mik�nt k�l�n lakoszt�lya volt a m�sodik, harmadik �s negyedik feles�gnek is.

A t�bbi asszony m�r nem �lvezett ilyen k�l�nleges elb�n�st, nem kapott k�l�n lakoszt�lyt. De a szult�n õket is l�togatta, �s ha valamelyiknek gyermeke sz�letett, akkor az is be�llt az �r�k�s�k sor�ba.

Kik voltak az �gyasok? A vil�g �gy gondolta, hogy õket a gyõzedelmes hadj�ratok sor�n foglyul ejtett nõkbõl verbuv�lt�k. Igaz, n�h�ny ilyen h�lgy is volt, de a t�bbs�g igazi "honle�ny", akit a szult�n kegyeire p�ly�z� hazai �s k�lf�ldi tartom�nyfõn�k�k, hadvez�rek, fejedelmek k�ldtek Sztambulba (Konstantin�polyba) rabnõnek. Nemcsak a szer�jt v�dte magas fal. A v�roson bel�l is volt belõle sz�p sz�mmal az egyes udvarok k�z�tt, az �p�letek k�z�tt ugyanis nem lehetett csak �gy s�tafik�lni. Aki nem volt arra hivatott, az soha nem ker�lhetett �t egyik udvarb�l a m�sikba. A rabszolganõk �s az eunuchok bej�rhattak a szult�n asszonyaihoz, de mondjuk a szult�nfiak csak eg�szen kicsi korukban tart�zkodhattak ott, azt�n t�bb� soha.

A h�remv�ros legkomorabb hely�nek az a s�t�t folyos� sz�m�tott, amit a Dzsinnekkel Besz�lget�s Hely�nek neveztek. Ezen �t vezett�k a kiv�gzendõket hal�luk sz�nhely�re. Mert b�r a szult�nok kezdetben b�ntetlen�l meg�lethett�k testv�reiket, arra az�rt �gyelni�k kellett, hogy ez v�ront�s n�lk�l t�rt�njen meg. A szerencs�tleneket teh�t megfojtott�k. K�sõbb a t�rv�nyhoz�s �gy d�nt�tt, m�g a szult�nnak sincs joga elvenni vet�lyt�rsai �let�t, s akkort�l a szult�n fiv�reit �letfogytiglan b�rt�nbe z�rt�k.

A H�REM MINIT�RSADALMA

A z�rts�g szigor� volt, csak n�melykor kapott bel�p�si enged�lyt egy-egy l�togat�: �m az csak nõrokon vagy orvos lehetett. M�s elõtt nem ny�lt meg a kapu.

A r�gi t�r�k h�remben rangjuk szerint, piramishoz hasonl�an helyezkedtek el a bentlak�k.

A piramis cs�cs�n a valide sultan, vagyis a szult�nanya �llt, aki a kis szult�nfikat is nevelte. Õ volt a "szuperany�s", akinek elvileg �s gyakorlatilag egyszerre t�bb sz�z(!) menye is lehetett. Mindig igyekezett vask�zzel uralni a h�remet, de �ltal�ban neki is volt egy erõs ellenfele: a szult�n elsõ feles�ge. Mivel azonban sok szult�n egyszerre t�bb nõt is elvett, akkor nem der�lt ki, melyik�ket tartja elsõnek - �gy azt�n a belharc folyamatos volt. 'II. Mahmud' (1808-1839) �j kateg�ri�t is bevezetett: a g�zde az volt, ami a francia kir�lyok kegyence, a hivatalos szeretõ, aki olykor megelõzte a feles�geket is, persze nem a vil�g elõtt, hiszen a mohamed�n hit tiltotta, hogy a f�rfiak feles�geiket b�rkinek is megmutass�k.

A piramisban lefel� haladva a feles�gek ut�n k�vetkeztek az �gyasok, �m sorrend k�zt�k is volt. Akit a szult�n a legink�bb kedvelt, az viselhette a fõ�gyas (basikbal) c�met.

De olyan nõk is �lhettek a h�remben, akiket a szult�n soha meg sem �rintett. M�r csak az�rt sem, mert õk a v�rrokonai: h�gai, nõv�rei �s persze a l�nyai voltak. Ezek a nõk saj�t v�laszt�s alapj�n lakhattak a h�remv�rosban, de b�rmikor elk�lt�zhettek onnan.

A l�tsz�m folyton v�ltozott. Minden �j szult�n arra t�rekedett, hogy min�l t�bb fiatal �s csinos l�nyt szerezzen. Nemcsak �nmaga sz�m�ra, hanem a szok�sjog alapj�n ut�dainak is, mivel r�luk is neki kellett gondoskodnia.

A h�rem sohasem volt �res. Ha �j szult�n l�pett a tr�nra (ak�r �r�kl�s vagy puccs r�v�n), mindig tal�lt a h�remben t�bb sz�z nõt, akik k�z�l v�logathatott. De mert soha semmilyen politikai vagy katonai erõ nem k�ldte fegyveresit a h�rembe, a falak k�z�tt szinte v�ltozatlanul zajlott az �let.

AKI A SZULT�NRA N�Z, HAL�L FIA

T�r�k t�rt�n�szek szerint a szult�n megb�zottai v�gigj�rtak minden rabszolgapiacot �s folyamatosan v�s�rolt�k a kisl�nyokat. T�bbnyire t�z-tizenk�t �vest vettek, de olykor m�g fiatalabbat is, ha m�r l�tszott; hogy felnõve kiv�teles sz�ps�g lesz. A gyerekek aff�le �lõ j�t�kszerk�nt szolg�lt�k a szult�n gyermekeit, kisl�nyait. Amikor pedig felnõttek, �gyas lett belõl�k.

Csak a legszebbeket engedt�k be a h�rembe, ahol is elsõ �tjuk a valid�hoz, vagyis a szult�n anyj�hoz vezetett. Ha a kisl�ny valami okb�l nem nyerte el a tetsz�s�t, sohasem ker�lt be a falak k�z�. �rdekes, a szult�nt senki sem k�rdezte, tetszik a "felhozatal", de biztos lehetett benne: ha bemegy a h�rembe, ott csinosabbn�l csinosabb l�nyokat tal�l.

A h�remben �ltek tan�t�nõk, nevelõnõk is. Õk tan�tott�k az idegen, nem t�r�k sz�rmaz�s� vagy �ppens�ggel nem is mohamed�n kult�r�b�l sz�rmaz� l�nyokat a t�r�k nyelvre, az iszl�m szok�sokra.

A h�remh�lgyek - a korabeli szok�st�l elt�rõen - �rni-olvasni is megtanultak. Tudtak verset szavalni, t�rt�neteket �rdekesen elõadni, de szabni-varrni �s h�mezni is. �s hogy a szult�nt meg�vj�k a szexu�lisan tudatlan l�nyokkal val� bajl�d�st�l, az idõsebb nõk a szeretkez�s rejtelmeibe is bevezett�k az "�joncokat".

A szult�n �s a h�rem kapcsolat�ban nem volt semmi spont�n, semmi r�gt�nz�s. Az �sszevisszas�gnak, a fejetlens�gnek sem hagyom�nya, sem helye nem lehetett ebben a rendszerben. M�r csak az�rt sem, mert olykor egy-egy orsz�g sorsa dõlhetett el azon, kinek mikor sz�letett gyermeke a szult�nt�l.

Amikor a szult�n bel�pett h�rembe, az �rdekelteket elõre �rtes�tett�k. A h�rembe l�pve a szult�n �ll�t�lag csizm�t v�ltott. A "h�remi csizm�ra" laza ez�stpatk�kat vertek, �gy azok messzirõl csengtek a maguk jellegzetes m�dj�n. Ez az�rt volt fontos, hogy mindenki hallja k�zeledt�t, �s eltûnj�n az �tj�b�l. Ugyanis senki sem n�zhetett r�. Aki ilyenkor h�vatlanul a szult�n el� ker�lt, net�n �gyetlens�g�vel akad�lyozta az �thalad�s�t, az hal�llal lakolt, vagy legal�bbis komoly b�ntet�st kapott.

A l�nyoknak �s a szolgaszem�lyzetnek ugyan meg volt tiltva, hogy egy�ltal�n felemelje tekintet�t a szult�nra - viszont ez term�szetesen nem volt igaz ford�tva! A szult�nnak sok alkalma ny�lott r�, hogy alaposan megszeml�lje h�lgyeit �s kiv�lasszon k�z�l�k valakit egy-egy �jszak�ra.

A PLETYKA ERÕS FEGYVER

Amikor a szult�nnak kedve t�madt a szerelemre, akkor jelt adott a h�remnek. T�bbf�le v�ltozat l�tezett. Ha valamelyik feles�g�t k�v�nta meg, akkor csak annak �zent.

A szult�n azonban olykor tartott a feles�gek haragj�t�l, neheztel�s�tõl. Nem mintha f�lt volna, de bizony nemegyszer jobb volt ker�lni a konfliktust. N�melyik feles�g nehezen em�sztette meg azt a mai (egyetlen) feles�g sz�m�ra elk�pzelhetetlen �llapotot, hogy f�rje b�rmikor t�bb sz�p nõ k�z�l v�logathat. M�ghozz� �gy, hogy õ arr�l nem is szerez tudom�st!

Persze a pletyka a h�remben erõs fegyver volt, �s haszn�lt�k is. A szult�n minden - ak�r titkos - l�togat�s�r�l sz�rnyra keltek bizonyos h�resztel�sek. A feles�gek �s �gyasok azon vet�lkedtek, kihez j�tt t�bbsz�r a szult�n, kit kedvel ink�bb. Ki az, aki k�z�l�k a jobb szeretõnek bizonyult?

Nem csup�n a szexu�lis "szolg�ltat�s" minõs�ge lehetett d�ntõ. Abban a t�rsadalomban komoly �rv volt a gyermeksz�l�s is.

Ha a szult�n tartott az asszonyait�l, vagy nem akart f�l�sleges f�lt�kenys�get �breszteni, m�g az is megesett, hogy nem õ ment a h�rembe, hanem az egyik sz�p �j rabszolgal�nyt hozt�k ki neki. A Topkapi-Saray fal�n az est be�llt�val ny�lott egy ajt� �s fegyveresek vett�k k�r�l a lef�gg�ny�z�tt gyaloghint�t. A fõaga, vagyis a szult�n egyik jobbkeze, a kizlaraga az �jszaka leple alatt vitte az �j l�nyt a szult�n lakoszt�ly�ba, teh�t a h�remen k�v�li ter�letre.

S mert spont�n semmi nem t�rt�nhetett, saj�tos k�nyvel�st vezettek az udvarban a szult�n szerelmi aktusair�l. Ez csak r�szben volt szexu�lis jellegû. Sokkal fontosabb volt annak �gymond "anyak�nyvi" jellege. A szult�n ugyanis m�snap reggel nyilatkozott a l�ny szexu�lis teljes�tm�ny�rõl �s hozz��rt�s�rõl. Ez beker�lt a k�nyvbe, �s ha elnyerte a szult�n tetsz�s�t, a l�nyb�l ikbal lett, ami a rabszolgas�gn�l egy fokkal t�bbet jelentett. Feljebb ker�lt a rangl�tr�n, igazi �gyask�nt b�ntak vele k�sõbb.

De volt a k�nyvel�sben m�sik jelz�s is. A szult�n bizonyos jelet tett minden ilyen �jszaka d�tuma �s a l�ny neve mell�. Ez vagy f�ggõleges, vagy v�zszintes vonal volt, �s a saj�t teljes�tm�ny�t jel�lte. A v�zszintes vonal nem csup�n az �jszakai kaland kudarc�nak plasztikus �br�zol�sa volt - hanem azt is jelentette, hagy a l�ny nem tudta felkelteni az �rdeklõd�s�t, vagy nem j� az �gyban, nem �rt ahhoz, hogyan hozza izgalomba a szult�nt. A f�ggõleges vesszõ is t�bbet jelentett az �gyb�li sikern�l. A d�tummal egy�tt ez a megterm�keny�t�s jele is lehetett. Vagyis ha a jelzett sikeres egy�ttl�tet k�vetõ kilencedik h�napban az �gyas gyermeket sz�lt, a felelõs�k visszalapoztak a k�nyvben, �s ha a d�tum egyezett, a gyermeket a szult�n a mag��nak ismerte el.

HA FI� SZ�LETETT...

E saj�tos k�nyvel�s n�lk�l semmik�ppen sem lehetett volna sz�mon tartani az egy�tt t�lt�tt �jszak�k �s az ut�dok sz�let�se k�zti kapcsolatot.

Aki gyermeket sz�lt a szult�nnak, azonnal kiemelkedett a t�bbiek sor�b�l. H�t m�g ha fi�t sz�lt! M�r nem kellett valamelyik nagy h�l�teremben, sok t�rs�val egy�tt aludnia, k�l�n szob�t kapott �s m�g n�h�ny szolg�l�l�nyt is rendeltek a seg�ts�g�re. Az �gyasok k�z�tt hatalmas verseng�s folyt, melyik�k sz�l fi�t elsõk�nt az uralkod�nak. Ha siker�lt valamelyik feles�get megelõzni, le�rhatatlan �r�m uralkodott a sokat l�tott falai k�z�tt...

A h�remben �lõ h�lgyeket csak a szult�n l�togathatta, m�s f�rfi oda a l�b�t se tehette be. Vagy ha igen, akkor m�r nem sz�m�tott f�rfinak. Az eunuchokat t�bbnyire az�rt kasztr�lt�k, hogy a h�remben teljes�thessenek szolg�latot. K�l�n csapatban szolg�ltak a feh�rek �s k�l�n a feket�k. �rdekes, hogy a h�remben a fekete eunuchoknak volt nagyobb hatalmuk. Vezetõj�k a szult�nanya bizalmasa volt, �s egyike azon keveseknek, akik b�rmikor bemehettek a szult�nhoz, elõzetes k�relem vagy bejelent�s n�lk�l. Nyilv�n az�rt, hogy mindig besz�molhassanak, mi t�rt�nik a falak m�g�tt.

EUNUCH IS LEHET SZERELMES

Az eunuch egy�tt �lt a h�remh�lgyekkel, hiszen õ volt az õr�k, bizalmasuk, olykor szolg�l�juk. Az eunuch nem sz�m�tott f�rfinak, teh�t elõtte a nõk nem sz�gyellt�k meztelens�g�ket. De mert az eunuchb�l sem halt ki a v�gy, a legk�l�nf�l�bb szerelmi kapcsolatokra ker�lt sor a h�res falak k�z�tt.

A kasztr�ltak �ltal�ban gyûl�lt�k a k�lsõ vil�got, �s ak�r bossz�ra is k�pesek voltak azokkal szemben, akik nyomor�k �llapotukat okozt�k. Ugyanakkor v�delmezt�k gazd�ikat, hûs�gesen szolg�ltak, szerett�k a gyerekeket �s az �llatokat, az �dess�get �s a zen�t. Õk k�s�rt�k ritka l�togat�saikon a k�lvil�gban a szult�n csal�dj�nak h�lgy tagjait.

Mivel az eunuchok szabadon kij�rhattak a h�rembõl, ha nem voltak szolg�latban, h�reket �s �zeneteket hoztak �s vittek. Sok esetben pedig arra haszn�lt�k fel ezt a szabads�got, hogy afrodizi�kumot (nemi serkentõ szert) hoztak, mivel õk voltak a h�lgyek bizalmasai szerelmi �gyekben. S az eddigi ismeretek ut�n tal�n az sem meglepõ, hogy a h�remben nagym�rt�kben d�vott a homoszexualit�s. Elsõsorban az �vekre - olykor eg�sz �let�kre - �sszez�rt fiatal nõk k�r�ben, b�r az idõsebb asszonyok, akikre m�r csak mint fel�gyelõre sz�m�tottak, igyekeztek ezt megakad�lyozni. Persze õk sem sokat tudtak tenni ellene, s hi�ba l�teztek a tilt� t�rv�nyek �s belsõ szab�lyok, a legritk�bb esetben feny�tettek meg valakit ilyesmi�rt. Nem is lett volna illõ, hiszen gyakorta a szult�nok sem vetett�k meg saj�t nem�ket. 'II. Szelimrõl' a k�lf�ldi k�vetek is feljegyezt�k, hogy �gyasai nemcsak nõk voltak, hanem fiatal fi�k is, akiket vagy saj�t beleegyez�s�kkel, vagy akaratuk ellen�re vittek a szob�j�ba.

A h�rem l�tez�s�nek utols� sz�zadaiban m�r kiz�r�lag fekete eunuchok szolg�ltak. Õket a megsz�llt Egyiptom t�r�k helytart�i k�ldt�k a szult�ni udvarba. A fiatal fi�k h�t�n a kik�pz�s sor�n gyakorta csattogott a vesszõ vagy a sz�j. �rettebb korban k�s�rhett�k a h�lgyeket "odakint" is.

Kevesen tudj�k ugyanis, hogy az�rt ez a bez�rts�g nem volt tot�lis. A h�remh�lgyek istentiszteletre vagy kir�ndul�sra kimehettek a h�rembõl. Legal�bb �vente egyszer cs�nak�zhattak - szigor� õrizet mellett, �s term�szetesen eg�sz alakjukat eltakar� f�tylak m�g�tt - az Aranyszarv-�b�lben. Olykor pedig a Nagy Mecsetbe is elmehettek. Ilyenkor azonban erõs õrs�g �llt sorfalat, �s a mecsetet is ki�r�tett�k.

Hogy az �let nem volt fen�kig tejfel azt az is jelzi, hogy olykor a h�h�rnak is akadt dolga a h�remben. Ha valamelyik nõ fõbenj�r� bûnt k�vetett el, bizony letejezt�k vagy megfojtott�k, �s az �t�let v�grehajt�s�t a fekete eunuchok fõn�ke szem�lyesen fel�gyelte.

A fõeunuch mellesleg le is mondhatott rangj�r�l, �s hazat�rhetett Afrik�ba, ha m�r t�bb �vtizedet let�lt�tt az udvarban. Ilyenkor a szult�n gazdagon megjutalmazta.

A tizenkilencedik sz�zadban persze ezek a r�gi szok�sok alaposan fellazultak. A h�remh�lgyek az 1800-as �vek v�ge fel� kikocsizhattak a v�rosba, persze tov�bbra is eunuchok t�rsas�g�ban - ez volt a legbiztosabb jele annak, honnan is j�nnek. Mindig nagy �rdeklõd�s k�s�rte õket. Ekkor m�r - megveszteget�ses alapon - eur�pai nõket is beengedtek l�togat�ba. A huszadik sz�zad elej�n pedig nyugati, fõleg francia �js�g�r�nõk �s eur�pai orvosok is bejuthattak n�ha a nevezetes falak m�g�.

�JSZAK�K �S ORGI�K

Ha a szult�n megkedvelte valamelyik �gyas�t, akkor t�bbsz�r is kihozatta a h�rembõl. Ha az �gyas fi�t is sz�lt neki cobolybund�t kapott aj�nd�kba �s n�ha kettesben eb�delhetett a szult�nnal. Az ilyen nõ �lelmiszeradagj�t is feljav�tott�k, olajon �s h�son k�v�l t�bb ty�kot, tejszint �s jobbfajta kenyeret kapott, �s bizonyos p�nz�sszeg is �t�tte a mark�t.

Mohamed ugyan azt �rta, a f�rj b�njon egyform�n j�l a feles�geivel �s "mindegyiknek legyen meg az õ napja". Ez azonban kem�ny szexu�lis teljes�tm�nyt k�v�nt a f�rfit�l aki - k�l�n�sen idõsebb korban - erre m�r aligha volt k�pes. �s h�t ki tudna egyform�n "ell�tni" sz�z vagy k�tsz�z nõt?

A kedvenc h�remh�lgyet az uralkod� szem�lyesen h�vta meg �jszak�ra. Ha vacsora elõtti idõpontra sz�lt a megh�v�s, azt jelentette: egy�tt falatoznak �s besz�lgetnek majd, a t�bbi csak ut�na k�vetkezik. Ha a h�lgynek a gondolkod�s �s besz�lget�s nem volt erõss�ge, akkor a megh�v�s csak vacsora ut�nra sz�lt...

Az eur�pai k�zv�leked�s sz�zadokon �t valamilyen buja szerelmi f�szket, f�ktelen orgi�k sz�nhely�t sejtette a h�remben. T�ny, hogy volt ilyen szult�n is - 'Ibrahim' -, aki val�ban orgi�kat rendezett, de r�la ut�lag kider�tett�k, hogy elmebajos volt.

Sok szult�n f�l �let�t Sztambult�l t�vol, hadj�ratokban t�lt�tte, oda pedig �ltal�ban csak egyik feles�g�t vitte mag�val.

'III. Muradr�l' viszont azt jegyezt�k fel a t�r�k kr�nik�k, hogy "t�bb sz�z b�lcsõt hagyott maga ut�n". Vagyis nagyon sok szerelmes �jszak�ja lehetett a h�remben �s azon k�v�l, hogy ez a rengeteg ut�d �sszej�jj�n.

Ismert olyan szult�n is, aki �gy �lt, mintha a h�reme nem is l�tezne, mert csak feles�g�vel h�lt. �s csak eggyel, a legkedvesebbel, a m�sik h�rom tal�n csak hagyom�nytiszteletbõl ker�lt az udvarba. Mivel a padisah bizonyos �rtelemben alattval�inak vall�si vezetõje is, h�t be kellett tartania a szab�lyokat - legal�bb n�vlegesen... Ilyen hûs�ges t�pus volt 'I. Szelim, III. Mehmed, IV. Murad �s II. Ahmed'. Az egyik utols� szult�n, 'II. Abdulhamid' l�ny�nak eml�kirataib�l kider�l, hogy apja �let�nek utols� �vtized�ben m�r csak a feles�ge h�l�szob�j�ba t�rt be, az �gyasokra �gyet sem vetett.

A legt�bb szult�n azonban tartotta mag�t a t�r�k szok�sokhoz, �s hetente h�romszor-n�gyszer, saj�ts�gos "rot�ci�s rendszer" szerint l�togatta �gyasait. Egy �jszak�t mindig valamelyik feles�g�vel t�lt�tt, a t�bbit az �gyasokkal, akiktõl elv�rta hogy teherbe essenek �s fi�t sz�ljenek. A mindenkori szult�nnak sz�ks�ge volt fi� ut�dra, hisz m�sk�ppen nem tarthatta meg tr�nj�t a dinasztia. A n�p is lesz�lta azt az uralkod�t, aki nem volt k�pes fi�t nemzeni.

Ha a szult�n nem egyenlõen l�togatta a h�lgyeket, egyeseket sokszor, m�sokat szinte soha, kit�rt a belharc a h�remben. A k�zdelem "v�rre ment", hiszen aki kiesett az uralkod� �rdeklõd�si k�r�bõl annak semmi es�lye sem maradt, ott hervadt el. �m aki fi�t sz�lt, vihette valamire!

Nem volt k�nnyû dolga a kedvencnek, a t�bbiek mindenf�le m�don igyekeztek akad�lyozni, kik�z�s�teni, lehetetlenn� tenni. Arra is van p�lda, amikor az egyik rabszolganõ terhes lett, de az elsõ feles�g m�g nem. Ilyenkor a feles�g megm�rgeztette az �gyast. A h�rem n�pe pedig �sszefogott, �s igyekezett �ngyilkoss�gnak be�ll�tani a t�rt�nteket. Meglepõ, milyen szolidarit�s volt ilyenkor a h�lgyek k�z�tt.

A feles�gek nemegyszer sz�rnyen viselkedtek, a sz� szoros �rtelm�ben mindenre k�szek voltak, csakhogy eltegy�k az �tb�l a veszedelmes vet�lyt�rsat. A 'Mahidevran' nevû feles�g s�savval �nt�tte le az egyik �gyas arc�t - tett��rt azt�n messzi vid�kre sz�mûzt�k, de ez ritkas�gnak sz�m�tott. A legt�bb gyilkoss�g ugyanis titokban maradt, mivel az orvosokat megvesztegett�k �s �gy hamis jelent�st adtak a hal�lesetekrõl. 'G�lnuszr�l' az�rt f�ljegyezt�k, hogy az egyik toronyb�l a m�lybe tasz�totta f�rje kedvenc �gyas�t. A kor�bban eml�tett szult�ni "szexnapl�b�l" der�lt ki az is, hogy valamelyik �gyas frissen sz�letett gyermek�t p�nz�rt eladta az egyik szult�nfeles�gnek aki addig csak imit�lta a terhess�get �s a kellõ napon azt�n õ is "sz�lt". Az ilyesmi nem volt tr�fadolog a h�remben - bizony�t�k r�, hogy az asszonyt 'Szulejm�n' szult�n hal�lra �t�l tette �pp emiatt. Az ilyen asszonyokat �ltal�ban megfojtott�k, majd a h�h�r az �jszaka be�llt�val a v�rfokr�l zs�kba varrva ledobta a tengerbe.

TEJJEL-M�ZZEL FOLY� DORB�ZOL�S

�s mi lett azzal, aki nem csin�lt karriert a h�remben? Bizony ez is elõfordult abban a t�megben. Ki tudhatta elõre, hogy a p�r �vesen odavitt kisl�ny p�ld�ul meddõ lesz? Amikor ez kider�lt, vagy m�s okb�l nem tudott teherbe esni, elaj�nd�kozt�k. Az is elõfordult, hogy egyes nõkre eg�sz ottani tart�zkod�suk alatt egyszer sem figyelt fel a szult�n �s nem hivatta õket �gy�ba. �gy ottl�t�k �rtelmetlenn� v�lt. Leg�lis lehetõs�g volt az is, hogy kilenc�vi hi�baval� ottl�t ut�n elhagyhatt�k a h�remet �s f�rjhez is mehettek.

Tal�n furcs�nak tûnik, de ezek a nõk nagyon kap�sak voltak szerte az orsz�gban, de fõleg Sztambulban! Hiszen nagyon j� helyismerettel rendelkeztek, ismertek befoly�sos szem�lyeket - fõleg nõket, de a kulissz�k m�g�tt a h�lgyek is int�ztek �gyeket -, �s tudt�k, mi t�rt�nik a szult�ni udvarban �s palot�ban. Az ilyen inform�ci�k�rt �s kapcsolatok�rt egy-egy tehetõsebb kereskedõ vagy hivatalnok hajland� volt arra is, hogy feles�g�l vegye valamelyik szult�nt�l "levetett" rabszolganõt.

A Boldogs�g H�z�nak is nevezett nagy �p�letben �ltek a legt�bben. Unalmasan teltek napjaik, h�t ettek, ittak, zen�ltek �s doh�nyoztak. Igen, a h�remben tekint�lyes mennyis�gû doh�ny fogyott, amit kintrõl az eunuchok hoztak be. Akinek nem jutott m�s k�j, az a gasztron�mi�ban �lte ki mag�t. A Topkapi-Sarayban, vagyis a h�remben naponta mintegy sz�z borj�t, k�tsz�z balk�ni birk�t �s csaknem k�tsz�z ty�kot fogyasztottak el a rengeteg rizs �s gy�m�lcs mellett. Cukor helyett akkor az eg�sz t�r�k birodalomban m�zet haszn�ltak. Cinbõl �s porcel�nb�l k�sz�lt ed�nybõl ettek a h�lgyek (nem pedig sz�narany t�lakb�l, ahogyan azt Eur�p�ban k�pzelt�k). Az evõeszk�zt csak a tizenkilencedik sz�zad elej�n vezett�k be, addig mindenki k�zzel evett, õsi szok�s szerint. Szalv�ta helyett gazdagon h�mzett kendõt �s illatos vizet haszn�ltak. Minden �tkez�shez t�r�k�l�sben helyezkedtek el a h�lgyek a sz�f�kon. Senki sem evett egyed�l, m�g a szult�n sem. Italk�nt a tehetõsek - �s a h�remh�lgyek - nem vizet, hanem gy�m�lcsl�t ittak.

A h�lgyek sokat k�v�ztak, doh�nyoztak. A k�v�z�s is k�z�s ritu�l� volt, m�r csak az�rt is, mert est�nk�nt sok�ig fennmaradtak, v�rva a szult�nt vagy annak k�ld�nc�t. Olykor alkohol is bejutott, amit az igazhitû mohamed�noknak tilt ugyan a Kor�n, de ezzel a h�remben nem nagyon t�rõdtek. Unalom ellen a h�lgyek narkotikumhoz is ny�ltak, ez legt�bbsz�r az �pium volt. Sz�mos olyan �br�zol�s maradt fenn, ahol a h�lgyek doh�nyoznak, s v�zipip�n �t sz�vj�k az �piumot is.

F�r�dni mindig egy�tt mentek a h�rem nagy f�rdõh�zaiba �s a rengeteg meztelen nõ l�tv�ny�t val�ban csak az eunuchok b�rhatt�k ki... Test�ket illatos olajjal kenegett�k be a rabszolganõk. A k�rm�ket �s a hajukat k�l�nf�le szerekkel festett�k sz�nesre, �s a muzulm�n t�rv�ny szerint test�ket megfosztott�k minden szõrzettõl. A hajra viszont k�l�n�s gondot ford�tottak. A legk�l�nf�l�bb kr�meket, balzsamokat haszn�lt�k, ezek nagyobb r�sze k�sõbb innen jutott el P�rizs �s London elõkelõ asszonyaihoz.

Mivel a h�lgyek hetekig, vagy ak�r �vekig hi�ba v�rtak igazi f�rfira - �s hi�ba a szult�nra is -, egym�s ir�nt lobbantak szerelemre. Sz�mos forr�sb�l kider�l, hogy nemegyszer ugyanolyan erõs �rzelmek �bredtek benn�k, mint norm�lis nõk eset�ben a f�rfiak ir�nt, �s val�s�gos szerelmi trag�di�k j�tsz�dtak le a falak k�z�tt.

KEM�NY ASSZONYOK

A t�r�k nõk az elm�lt k�tsz�z �vben nemcsak a h�remben, hanem odakint is szabadabban �ltek, mint az arab-mohamed�n vil�gban b�rhol. A h�remh�lgyek is ebbõl a vil�gb�l sz�rmaztak, de a bez�rts�g nagyon rosszul hatott r�juk.

N�mely szult�nfeles�g nagy szerepet j�tszott f�rje �s a birodalom �let�ben. Ilyen volt p�ld�ul 'Nagy Szulejm�n' feles�ge, 'H�rrem'. Az ukr�n sz�rmaz�s� nõt tat�rok rabolt�k el �s adt�k el Sztambulban, ahol a szult�n felfigyelt rendk�v�li sz�ps�g�re. A becsv�gy� �s intelligens l�ny elõbb kit�rta hely�rõl a szult�n akkori kedvenc�t, majd elt�vol�tott m�sokat is. V�g�l el�rte, hogy a szult�n feles�g�l vette �s att�l kezdve �rezhetõen r�szt vett a politikai �letben �s a d�nt�shozatalban is.

A m�sik ilyen h�lgy az eur�pai - val�sz�nûleg velencei vagy ciprusi - 'Nur Banu' volt. 'II. Szelim' feles�gek�nt ismert, õt is h�bor�ban rabolt�k el �s �gy ker�lt Sztambulba. Nur Banu Szelim herceg tulajdona lett, azt�n rabszolganõbõl �gyes �s hasznos feles�g, aki megsz�lte Muradot, a k�sõbbi szult�nt. Mindenf�le m�don hangs�lyozta anyaszerep�t, fi�t is õ nevelte �s �gy k�tszeresen is befoly�st gyakorolhatott a birodalom sors�ra. Amikor m�r r�g�ta õ volt az elsõ asszony a h�remben �s az udvarban, v�ratlanul meghalt. Minden jel szerint Murad feles�ge, vagyis a saj�t menye m�rgeztette meg.

Aki a h�lgyek k�z�l a tilalom ellen�re valahogyan f�rfikapcsolathoz jutott, sokat kock�ztatott. Megveszteget�ssel azt is el lehetett �rni, hogy valamelyik h�lgyet lef�gg�ny�z�tt gyaloghint�ban n�h�ny �r�ra kivigy�k a h�rembõl. Viszont ha rajtakapt�k, �s volt p�ld�ul gyermeke is, azt azonnal t�r�lt�k a tr�n�r�k�s�k list�j�r�l �s a h�lgyet is, a gyerek�t is sz�mûzt�k vagy meg�lt�k.

Fort�lyos f�lelem uralkodott a h�remben. A h�lgyek saj�tos jelnyelvet alak�tottak ki. Nem kellett besz�lni, a k�l�nf�le anyagok, vir�gok, keszkenõk, sz�nek, sõt illatok �s �zek is jelent�st hordoztak. �zenni lehetett h�t kendõvel, vir�ggal vagy b�rmivel.

El�rendõ c�l volt nemcsak a kellemes k�lsõ - m�r csak az esetleges szult�ni vizit miatt is -, hanem e kapcsolat gyakorlatiasabb v�ltozata sz�m�ra a kem�ny h�s is. Ezt saj�tos �trenddel seg�tett�k elõ. Nem volt fonnyad�, l�g� mellû, hervatag h�remh�lgy. Aki ilyen �llapotba �s korba ker�lt, att�l �gy vagy �gy megszabadultak.

A h�remh�lgyek, ha biztosak voltak benne, hagy aznap �jjel a szult�n �gy�ba ker�lnek, test�ket t�bb sz�nben vir�gokkal festett�k ki. A t�r�k sz�ps�gide�lt k�vetve korommal h�zt�k ki a szem�ld�k�ket. �ltal�ban a hajukat is feket�re festett�k, mert ott �s akkor az volt a megk�v�nt, az uralkod�k �ltal kedvelt sz�n.

Nem volt m�s dolguk, mint sz�pp� var�zsolni magukat. Nap mint nap - �s �gy maradni estig. Azt�n m�snap reggel kezdhett�k el�lrõl. �r�k hosszat f�r�dtek �s kenegett�k magukat, t�rsalogtak, vet�lkedtek, zen�ltek �s s�v�rogva v�rakoztak.

Olyan esetet is eml�tenek a korabeli le�r�sok, amikor ruh�jukat szant�lf�b�l rakott tûz, vagyis f�st f�l� akasztott�k, hogy az �lt�zet az illatot besz�vja, majd pedig visel�s k�zben �tadja a bõr�knek. Minden nõnek t�bb t�kre volt, kicsi �s nagy, idej�k jelentõs r�sz�t t�k�r elõtt t�lt�tt�k. Arra is t�rekedtek, hogy a szult�n sohase l�ssa õket k�tszer ugyanabban az �lt�zetben. Ez�rt akik gyakrabban ker�ltek sorra az uralkod� �gy�ban, egym�s k�z�tt cser�lgett�k holmijukat �s igyekeztek �jat szerezni. N�melyik olyan tehets�ges volt - hiszen szabni-varrni is megtanultak -, hogy maga tervezte ruh�it. Persze ehhez �rtõ rabnõk is rendelkez�s�kre �lltak, õk pedig furfangos ruhadarabokat eszeltek ki, csak hogy elnyerj�k a legfõbb �r �s egyben az egyetlen igazi f�rfi: a szult�n kegyeit.

AZ ALKONY

Mint mindennek, lassan ennek a hagyom�nynak is v�ge szakadt. Persze ma is akadnak h�remek, de ezek m�r nem az igaziak. A muzulm�n f�rfiak k�z�tt az�rt m�g akad, aki ma is megk�veteli, hogy a feles�ge (net�n feles�gei) h�z�nak elk�l�n�tett r�sz�ben �ljen, �s ne mutatkozzon m�s f�rfi elõtt. De a szok�s lassan a m�ltba v�sz, ahogyan m�r csak t�rt�nelmi eml�k a h�rem vil�ga is.

Nemere Istv�n

Forr�s: (Gy�ngy 1999/10-11)